Bulgária

Bulgária 2020-as megújuló energia célkitűzése megfelelőnek tűnik  – az országnak 16%-os megújuló energia részarányt kell teljesítenie a teljes energiamixben. Az ország rögtön félúton kezdte: 8%-ot fedez a múltban épített nagyméretű vizierőmű. A kormány véleménye szerint a célt már majdnem elérték – főleg szél- és napenergiával. 2011-ben a kormány ráébredt, hogy a kötelező átvételi tarifa túl magas, és a befektetési lehetőségek elburjánzottak. Ezek azonban leginkább nagybefektetések voltak. Bulgáriában jelenleg a megújuló energiaforrások a közigazgatási szervek támadásának vannak kitéve, akik tévesen az új megújuló kapacitásokat okolják az emelkedő áram árak miatt (míg alapos utánanézéssel világosan bizonyítható, hogy a drágulás 2/3-áért a fosszilis erőművek a felelősek).

A közösségi energia Bulgáriában gyakorlatilag nem létezik. A szövetkezeti törvény elavult, nincs pénzügyi eszköz a közösségi energia támogatására, és a lakosság körében sem megszokott az együttműködés a közjó érdekében. Ennek szembeötlő példája, hogy a többcsaládos lakóházak hiába jogosultak a felújítási költségek 75%-ára támogatásként, mégis alig indul ilyen beruházás.

A másik komoly akadály a kisméretű megújuló energia kapacitás hálózatra kapcsolásának bonyolult engedélyeztetési folyamata, és még ennél is nagyobb kihívás a kisméretű megújuló hőenergiakapacitás rákötése a meglévő távfűtési hálózatra. Az eljárások rémálomszerűek, és három egymást követő kormány ígérete ellenére sem lettek egyszerűbbek.

A megoldást a lakosság tulajdonában lévő és helyben használt, kisléptékű decentralizált megújuló energia jelentheti. Ha már támogatás, kötelező átvételi rendszer és finanszírozási eszközök állnak rendelkezésre, a körülmények ellenére bele kell vágni.  A leginkább piacérett technológiákat célszerű  választani és segíteni kell egymást a háztartások szintjén, így el lehet indulni az energia függetlenség útján. Az EU legszegényebb államában még szükségszerűbb, hogy a közösségi energia modellek az akadályok ellenére meghonosodjanak.